A fiam megőrjít a lasagne-val. Bármikor megkérdezem mit enne, csak és kizárólag ezt. Szerintem Garfield se tudna ennyit enni ebből az egyszerű, de pompás ételből, mint Ő! De mindig nem lehet ezt enni! Ha már kissé unom, akkor jöhet a variálás. A spárgás! Azt hiszem ez is annyira egyszerű, mint az egyszer egy!

Egy szép (vagy csúnyát, mindegy, csak tiszta legyen) tűzálló tálat picit kivajazok, vagy esetleg olajjal megkenem. Egy előre gyártott, üveges bolognai mártásból a tál aljára öntök. A mártást lehet házilag is készíteni, ami mindig finomabb mint a bolti, de az egy kissé tovább tart... Tehát a mártásra ráfektetem a félbevágott spárgákat. Csak annyit tettem ezzel a zöldséggel, hogy két kézzel megfogtam és finoman el kezdtem törni. Ahol az alja letört, az mehet a kukába, hisz az a fás szára. A többit meg csak mosni kellett és félbe vágni. Ha a piros szószon fekszik a spárga, arra egy kis doboz tejfölt (laktóz érzékenyek natúr joghurtot) kikevertem egy tojással és azzal kentem be a zöldséget. Arra mehet a lasagne tészta, amit ki sem kell főzni, csak szárazon teríteni, hisz könnyen megfő. Ezt is lehet házilag készíteni, de manapság már igazán finom dobozos tészta is kapható. Ráadásul egy dobozban jó sok van, így sokáig eláll. Szóval a sorrend mártás, spárga, tejföl, tészta mártás...stb...amíg a készlet tart. A tetejére reszelt sajt és mehet is a sütőbe. Kb 20 perc alatt készre sül, fő.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.